FSMH.HU

Vizet az elefántnak, szól a mondás, vagy mi. Szóval ismét egy könyvadaptációval van dolgunk, Sara Gruen a szerző, a szerelmi szálakkal operál. Ha szóba kerül a szerelem, Robert Pattinson kihagyhatatlan hozzávaló, aki ezúttal Reese Witherspoon fűzi egy csodákkal körülölet cirkuszban. A bökkenő hogy a hölgyemény házas, és itt kerül a képbe Christoph Waltz, aki a férjet alakítja. Miatta tuti megnézem. Két új poszter:

Bábok (Dolls)

2002

Általában a keleti filmekről az emberek többségének Jackie Chan jut eszébe, vagy ha nem is ő, de mindenképpen a verekedésekkel teli akció, főleg szamurák és jakuza filmek. Azonban egy ideje kezdenek más műfajú alkotások is átjutni abból a kultúrából a miénkbe, kis betekintést adva abba, mennyire másképp gondolkodnak és éreznek az ottaniak. Kar Wai Wong, Kim-Ki Duk és Takeshi Kitano neve, ha még nem is széles körökben, de ismertté vált Európában, filmjeik díjakat nyertek a Velencei és a Cannes-i filmfesztiválon.
A jövőben lehet, hogy több keleti filmről is fogok írni, de elsőként mindenként a számomra legkedvesebbet venném elő: ez Takeshi Kitano filmje, a Bábok, amely tökéletesen példázza, miben térnek el ezek a filmek az itteniektől; emellett a valaha készült egyik legszebb film a szerelemről, amihez valaha szerencsém volt, minden csöpögést mellőzve.

Kitano nem csak rendező, hanem humorista, színész, festő, költő, forgatókönyvíró stb. A legtöbb filmje nem nélkülözi a brutális erőszakot, ezekhez képest különösen szép színfolt a pályáján a Bábok. A történet(ek, mert három is van, többé-kevésbé összefonódva) előtt és után keretként jellegzetes japán Bunraku színházi előadást láthatunk, amely reflektál a cselekményre: a bábok csakúgy tragikus sorsra jutnak, mint a szereplők.

A történetek rendkívül egyszerűek. Adott egy szerelmespár, ahol a fiú elhagyja a lányt, hogy elvegye feleségül a főnöke lányát, de az utolsó pillanatban visszalép; azonban már késő, egykori kedvese öngyilkossági kísérletet követett el, aminek következtében elvesztette a józan eszét, nem ismeri fel őt sem. Hogy ne essen baja, magához kötözi, így járják az emberek csúfolódásával mit sem törődve a tájat, sokszor a másik cselekményszálakon is átsétálva.

Adott egy egykori munkásból lett jakuzafőnök, aki ezért a karrierért elhagyta szerelmét, aki azóta is minden hétvégén várja ugyanabban a parkban az ebédjével, ahol egykor; megöregedve felkeresi, már éppen egymásra találnának, de ekkor ellenfelei leszámolnak vele.

És végül adott egy sikeres popénekesnő, és titkos rajongója; a lány autóbalesetet szenved, és sérülései miatt elbújik a világ elől, a rajongó azonban megvakítja magát, csak hogy a közelében lehessen, de igazán közel kerülnie hozzá és őt is utoléri a végzet.
A film gazdag szimbólumrendszert használ, legyen szó az átvert lányt jelképező lepkéről, a vörös kötélről (amely elég világos utalás arra, mennyire bábok az emberek is), vagy az évszakok változásával sem múló örök szerelemről. A szereplők keveset beszélnek, a gesztusaik annál többet; látunk itt a szerelem mellett lelkiismeret furdalást és megbánást, hűséget és hálát és persze rengeteg fájdalmat. A melankolikus hangulatról a zene is gondoskodik, a képi világ pedig jellegzetesen keleti: sokkal szebb és színesebb, mint az Európában megszokott, külön élmény.
Azt gondolom, ezt a filmet mindenkinek érdemes egyszer megnéznie, és ha rákap az ízére, valószínűleg a fentebb sorolt rendezők műveit is szeretni fogja.. számomra 10/10.

Épp a Discovery Channel műsorait nézegettem, mikor azt mondja a narrátor, hogy következik a Mítoszirtók, melyben a Green hornet egy jelenetét fogják megvizsgálni. Na mondom erre kíváncsi leszek, na nem mintha nem láttam volna az összes részét ennek az érdekes és magával ragadó tudományos sorozatnak, de így azért eggyel nőtt a tét:). Na mondom ilyen elég ritkán van, hogy egy premierfilmnek nevezhető mozisikert ilyen hamar boncolgatnak. Szoktak ők filmes trükkökkel bajlódni, no meg a múltjuk is gazdag effajta ismeretekben, de most meglepődtem. Aztán egyszer csak feltűnik Seth Rogen, na akkor mondom ez komoly, nem kamuhalmaz, ahogy ezt megszokhattuk. Gyors igénybe vettem a googli barátom nagyszerű szolgáltatásait, és hamar bebizonyosodott hogy tényleg igaz amit hablatyolnak, innentől MythBusters: Green Hornet Premiere-ről beszélhetünk.

A fő jelenet amit vizsgálnak, az az a rész, mikor főhőseink egy gödör mélyén végzik, temetési szertartással és parkoló rakodógéppel a fejük fölött kirobbantják magukat, majd kimásznak a gödörből. Gondolom mindenki kitalálta hogy mi is lesz a végkimenetel.

Aztán van a liftes rész, ahol a lift kettészeli hőseink járgányát. Aki kíváncsi a végeredményre, lesse meg ezt a részt, mert roppant érdekesre sikeredett, ami nem újdonság a Jamie Hyneman és Adam Savage neve által fémjelzett minőségi tudományos Discovery széria. Nézzétek meg!

Két rövidke videó a forgatásról, amolyan kulissza titkai mindenkinek jelleggel, hisz nem lehet túl korán kezdeni a marketingelést. Gondolták nehogy már csak a Pókemberből toljanak ilyen cuccokat, nem lehet a lemaradást felhalmozni. A főszerepben természetesen Robert Downey Jr and Jude Law a rendező pedig Guy Ritchie.

Russell Brand a főszerepben, ami azért érdekes, mivel a tavalyi év egyik legnagyobb meglepetését okozó vígjáték, a Felhangolva című film nagyon kellemes csalódást okozott. Nagyon nagyot alakított Brand fater, és ez elég volt ahhoz hogy várós legyen bármilyen film, ami a nevéhez köthető. Jason Winer a rendezői székben, meglátjuk mi sül ki belőle.

A Rango című animációs film egyre nagyobb népszerűségnek örvend, köszönhetően a rengeteg reklámanyagnak, na meg Johnny Depp puszta jelenlétének, még ha csak szinkronhang formájában is. Három kis rövid kedvcsináló, mely ismét a végtelen kidolgozottságra és a remek karakterekre próbál asszociálni, úgy gondolom biztos a siker.

Köszöntjük a csapatban Francesco Bernoulli-t, valamiféle forma verseny autót, illetve az elektromos autók képviselőjét, Miles Axlerodot.

A király beszéde (The king’s speech)
2010

A képen említett 7 Golden Globe jelölésből Tom Hooper filmje csak egyet kapott meg, most azonban újra izgulhatnak érte, hiszen 11 kategóriában remélhet Oscart. Nem az én tisztem eldönteni, ebből mennyi jár neki, de ha az általam eddig látott jelöltekre visszagondolok, egyáltalán nem érzem igazságosnak, hogy egy ilyen film versenyezzen pl. a Közösségi Hálóval, olyan szinten ég és föld a különbség a Király beszéde javára.

A történet a leendő VI. György (Colin Firth) angol királyról szól, akinek van egy olyan fogyatékossága, ami az átlagember számára is kellemetlen, de egy főnemesnek, akinek időnként beszédeket kell mondania, katasztrófa: dadog. György, akit valójában Albertnek hívtak (tudjátok, a királyok sem a saját nevükön uralkodnak, mint ahogy a pápák sem – és az angol király egyházfő..), én pedig Bertieként fogom emlegetni, ahogy filmbéli logopédusa, Lionel Logue (Geoffrey Rush) is szólítja, nem volt elsőszülött, és nem készítették fel a királyságra. Bátyja, VIII. Edward azonban egy többszörösen elvált asszony iránti botrányos szerelme miatt kénytelen lemondani a trónról, így kerül a fontos pozícióba Bertie, bármennyire is nem szeretne.

A film pontosan bemutatja lelki vívódását, amelyet az vált ki, hogy a pozíció, amibe belekényszerül, egy normálisan beszélő ember számára is hatalmas felelősség lenne; a 30-as évek végén járunk, Hitler és a náci fenyegetés napról napra erősödik és nem titok, hogy újabb nagy háború közeleg. Bertie életét azonban megváltoztatja a közrendű Logueval körvonalazódó barátsága, szépen nyomon követhetjük, hogyan küzdi le a belé nevelt felsőbbrendűséget, és nyílik meg orvosa előtt lelkileg, hogyan fogadja bizalmába, ami szükségszerű ahhoz, hogy leküzdje beszédhibáját.

Küzdelmében végig mellette látjuk feleségét (Helena Bonham Carter ügyesen alakítja az erős lelkű, ám csendes társat – mennyire ellenpontja ez az Alice Csodaországban Szív királynőjének, nem?) és gyermekeit.

Bertie király lesz VI. György néven a háborúba sodródó országban, és ő maga fogalmazza meg kétségeit az egész pozíciójával kapcsolatban:
Ha király vagyok, hol van a hatalmam?

Ki tudok nevezni egy kormányt?

Tudok adót kivetni, vagy hadat üzenni?

Nem, mégis én vagyok minden hatalom forrása. Miért?

Mert a nemzet úgy hiszi, ha beszélek, akkor a nevükben beszélek.

Mégsem tudok beszélni!

És aki már gondolkodott azon, mi értelme van a királyságnak Nagy Britanniában, mikor ugyanúgy a kormány dönt mindenről, mint általában nálunk, az a film végén, a király beszédének jelenetében megértheti, hogy a nemzeti büszkeség megtartásában mekkora jelentősége van egy olyan szimbolikus szerepnek, amilyen a királyé. Miközben Bertie a dadogását leküzdve mondja el beszédét arról, miért szükséges és elkerülhetetlen ez a háború, rövid képeket kapunk birodalma népének különböző képviselőiről, akik tudják, milyen nehéz idők jönnek, de uralkodójuk bíztató szavait hallva érzik, hogy vállalniuk kell a harcot a jó ügy érdekében.

A film fő pozitívuma a szép katarktikus érzések mellett, amiket kelt, egyértelműen a színészi játék. Ebben nyilván van szerepe annak, hogy a főszereplők már nem mai gyerekek a szakmában, de ez még nem minden. Firth és Rush közös jeleneteiben szinte látszik, ahogy a két figura közt áramlik az energia, Bertie lelki vívódása, küzdelme (ahogy a dadogást előadja, szinte a néző nyelve is mozdul az övével, hogy mutassa neki, hogyan essen túl a kritikus M és V betűkön) és jellemfejlődése, míg végül azzá a királlyá válhat, aki a brit ellenállás szimbólumává válik.. zseniális. Az szintén pozitív húzás volt, hogy a mellékszerepekre is olyan színészeket választottak, akik hasonlítanak az eredeti személyekre, ékes példa Churchill.
Jó szórakozást ehhez a filmhez, nem egy könnyű darab, és két órás, de a magam részéről sok-sok Oscart kívánok neki.

9.5/10

Nem vártam a filmtől semmit, pusztán könnyed kikapcsolódásra vágytam, egy minimálisan vicces vígjáték próbálkozásra. Ehhez képest egy elég érdekes végeredményt kaptam, mivel annak ellenére, hogy a film egy katasztrófa, néhol sikerült elmosolyodnom, a Twilight sorozat iránti utálatomból fakadóan.

Történet:

Nem túl bonyolult, nagyrészt a híres, pontosabban hírhedt alkonyat sorozat szolgáltatja az alapanyagot. De hozzányúlnak Lady Gagához és a Pletykafészkek című sorozathoz is. Nem tudom pontosan hogy mennyire nyúlnak mélyre a cselekményben, de pár jelenet ismerős volt az eredeti filmekből, de nem akarok butaságokat írni, mert nem meglepően anti-twilight rajongó vagyok. Véleményem szerint a vámpír filmek legalsó és szégyellni való kategóriáját testesíti meg, amolyan tini-nyál gyűjtő funkciót tölt be a hollywoodi pénzes kosárban.

Szereplők és rendezés:

Jason Friedberg és Aaron Seltzer tipikusan erre a stílusra specializálódtak, és jól megélnek belőle. Persze színvonal béli ingadozások megfigyelhetőek, hiszen a Horrorra akadva című élvezhető paródia mellett egy ilyen film nemhogy labdába nem rúg, de már-már élvezhetetlen jelzővel illethető. A színészekről annyit, hogy a Bagi Nacsa páros, ha csak a kis újukat használhatnák, akkor is különbül utánoznák és figuráznák az aktuális karaktereket. Elcsípnek pár olyan mimikát vagy mozdulatot, amiből asszociálhatunk a forrásokra, de ez édes kevés.

Vélemény:

Volt pár rész, ahol sikerült mosolyt csalni az arcomra, de aztán jött a holtpont és sikerült bealudni. Szerencsére gyorsan megriadtam, így nem maradtam le semmi olyan eseményről, amely befolyásolhatta volna a nézőpontomat. Ez a film nem ajánlott senkinek, kivéve akkor, ha tényleg nincs mit nézni. Perverz módon viszont ajánlom annak aki szereti az eredeti vámpíros sztorit Edwarddal és Bellával, mert ezen legalább néha lehet nevetni, még ha gyenge is. A Twilight sorozat viszont szánalom a négyzeten, meggyalázva a stílust és a könyveket.

Jó szokásunk megtartásának érdekében itt a következő adag a Verdák 2 karakter-palettájából. Acer és Gram, amolyan Stan és Pan, vagy Bud és Terence utánzat lehetne, de nem, sőt még Bonnie és Clyde sem lehet, mivel ahogy elnézem, eggyel több szerszám van a csomagtartóban.

Poszterek érkeztek a mamás marslakós Walt Disney -féle 3D-s csodához. Persze ahogy azt sejteni lehet én ezt is nagy lelkesedéssel várom, ahogy mindent ami animáció, remélem nem nyal vissza a fagyi. Simon Wells a rendező, aki elég sokat mozog Disney-s körökben, tehát annyira nem kell megijedni.