FSMH.HU

Ha az életed a detonáció.

Tipikusan az a film, ami egyszerűen nem keltette fel az érdeklődésemet, annak ellenére, hogy rengeteg felhajtás és dicséret zengte körül, már csak azért is, mert lenyomta az Avatart, amit teljesen igazságosnak tartok, hisz pofátlanság egy 500 milliós büdzsével gazdálkodó filmnek Oscárt adni. Ezzel ellentétben egy 15 milla körüli filmnek jár az elismerés.

Történet:

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Szereplők és rendezés:

Kathryn Bigelow hatalmas tettet vitt véghez, hiszen egy minimális költségvetésű filmet, olyan szinten tudott összekomponálni, hogy az temérdek díjat tudott összeszedni. Érdekesség volt ugye, hogy ez és az avatar volt a fő esélyes, amit érdekesebbé tett a tény, hogy a két rendező megjárta egymás ágyát. Szó mi szó, remek filmet sikerült rendezni, le a kalappal előtte, minden tekintetben. Jeremy Renner, aki ha lehet mondani, az eszement főszereplőt alakítja, aki pályafutása során közel 1000 kisebb-nagyobb bombát hatástalanított már, mindezt úgy, hogy valami iszonyat magasról szarik az egészre, és valami fergeteges lazasággal kockáztatja az életét nap mint nap. Van olyan ismerősöm, akinek a katonáskodás juttatta taccsra a házas életét, nos ő is hasonló cipőben jár, viszont akármennyire is szeretne gyermeket nevelni és a házimunkákat ellátni, az ő élete a bombák hatástalanítása és az adrenalin túltermelése. Anthony Mackie és Brian Geraghty jóval higgadtabb vérmérsékletű fasza-gyerekek, aki sokkal inkább kihúzni akarják a háborút, nem pedig hősként a vérüket hullajtani. Persze ők is vérbeli katonák, csak nem a szívügyük az eset és jobbnak látják nem túlfeszíteni a húrt.

Vélemény:

Ha számokról akarunk beszélni, egy 9-est simán lehet adni rá, de azt gondolom nem ez a fontos. Sok filmet láttam már, ami az iraki háború katonáival, áldozataival és csak simán a témával foglalkozik. Ez a film viszont tud valami újat nyújtani. Nem a jóról vagy a rosszról szól, sokkal inkább arról, hogy vannak olyan emberek, akik nem tudnak élni valami olyan nélkül, amit jónak és helyesnek látnak. Tehát nem érdekli az, hogy minden egyes bevetésen az élete forog kockán, csak az, hogy neki ez a feladata és ez jelenti számára azt a plusszot, ami miatt érdemesnek látja magát az életre. Persze ez furcsán hangozhat, de vannak az életben olyan dolgok, mely nélkül élni nem lehet, még ha az a munkánk is, és könnyen halállal végződhet. Barátságot köt a halállal, aki úgy van vele, ameddig ő az élete, hagyja élni.