
| Alice csodaországban (2010) kritika |
|
|
|
| 2010. május 20. csütörtök, 12:10 |
Burton és a CGI sztorijaJobb lett volna a film, ha Burton papa nem kóstol bele a cgi-be (nekem a hagyományos filmjei jobban tetszenek), vagy legalább is nem tolja teli az egész filmet vele. Egy tipikus Disney filmet kapunk, ami remek szórakozást nyújt a családnak, de közel sem egyedi és maradandó, mint egy Ollókezű Edward vagy egy Nagy Hal. De amúgy nem rossz:).
Történet: Alice visszatér a kislányként megismert különös világba, hogy újra találkozzon gyerekként megismert különös barátaival: a Kalapossal, Nyalka Nyúllal, Vigyori Úrral, Bölcselővel és a különös ikerpárral, Tutyikával és Mutyikával. A lány fantasztikus utazásba kezd Csodaországban, melynek legfőbb célja a zsarnok Vörös Királynő uralmának megdöntése. Szereplők és rendezés: Régebben is említettem már, hogy Tim Burton nálam a favorit, tehát nincs a földön még egy olyan rendező, akinek ennyi filmje tetszene. Jó persze lehetne felsorolni vetélytársakat, de ez az ember kész, beszarás amit csinál. Még a film elkészülte előtt kijelentette, hogy ő nem egy remaket akar készíteni, hanem a saját fantáziáját szeretné vegyíteni az Alice alap sztorijával. Döntse el mindenki maga, hogy ez a nyilatkozat mit is takar, de valóban nem sok köze van az eredeti sztorihoz. Külön hatalmas respect a jelmeztervezőknek, meg úgy azoknak akik részt vettek a látvány elkészítésében, mert a film ezen része megér egy külön orgazmust. Persze Burton papa szemére sem lehet túl sok mindent hányni, csak annyit hogy nem sikerült katarzist kiváltania belőlem, sokkal inkább egy kellemes 2 órát sikerült összehoznia.
Johnny Depp és Burton rengeteget dolgoztak már együtt. Tipikus minden lében 2 kanál felállás ez, ráadásul a minőségi fajtából. Depp hozza a formáját, az én szemszögemből ő viszi a filmet a hátán, még ha itt nem is az övé a főszerep. Mia Wasikowska, Helena Bonham Carter, Anne Hathaway a lányok triója sem egy utolsó összeállítás, főleg nem mesebeli jelmezekbe öltöztetve. Remekül illusztrálják az ördögi kört, a jó, a rosz és a hős szimbólumát megformálva. Persze egy klasszikus családi film szindrómával átitatott sztori nélkülük nehezen állna össze, vagy ha mégis, elég uncsi lenne az egész. Érdemes megemlíteni a „képzelet szülte” lényeket is, amelyek remekül egészítik ki a sztorit, általuk lesz igazán kerek a történet, még ha egy kicsit üres is. A szereplők tehát mindent megtesznek hogy elkápráztassák a nézőket, ami egy bizonyos szintig magabiztosan is megy, de valami icipici hozzávaló lemaradt, ne kérdezzétek hogy mi.
Vélemény: A nézők nagy része 2 táborba sorolható, az egyik az a banda, akik ámulva-bámulva nyomnak egy 10-est a filmre, gondolkodás nélkül. A másik tábor az, amelyik Burton eddigi munkáihoz hasonlítva, egy 7-est tud adni a filmre, kicsit csalódva a látottakban. Én meg vagyok a harmadik csoport, aki csalódott is meg nem is, király volt meg nem is. Én egy 8-ast adnék rá, mindent összevetve a gondolataimmal. Aki szereti a szemeit kényeztetni, illetve imádja Burton munkáit, annak kötelező darab ez is. Aki viszont nem a látványra megy, és nem érdekli ki rendezte és ki szerepel benne, akcióra és csavaros sztorira vágyik, az inkább hagyja ki! |
| Módosítás dátuma: 2010. május 20. csütörtök, 12:17 |
