
| Charlie St. Cloud halála és élete (2010) kritika |
|
|
|
| 2010. november 24. szerda, 21:40 |
|
A cikk megjelent a PirateClub MoziMagazin novemberi számában!!! --> Itt olvashatod és le is töltheted Zac Efron pozitív csalódást okozott a Megint 17 című filmben, úgy tűnt, hogy tehetséges, így talán sikerül túllépnie a tini bálvány feladatkörön. Ez az anyag megint egy olyan példa, ahol jócskán alapoznak a rajongótáborra, így nehéz eldönteni azt, hogy azok, akik szimplán mozizni akarnak, felül tudnak-e kerekedni az effajta kötelező kiegészítők felett. Nem gondolnánk, de nehéz előítéletek nélkül megítélni egy olyan filmet, amiben egy tini-sztár a vezéregyéniség, főleg akkor, ha megemészthetetlenek azok a részek, amelyeket a biztos bevételt kecsegtető vérbeli rajongóknak szántak.
Történet: Charlie St. Cloud (Zac Efron) sikerekben gazdag életet él. Tengerészként felülmúl minden elvárást, így családja számára ő a legfőbb büszkeség. Egy baleset azonban mindent tönkre tesz, így a fényes karrier váratlanul félbe szakad, a család pedig válságba kerül. A lelki gyötrelmeket a fiú nehezen viseli, majd mikor döntés elé állítják, a drámai szál ekkor kap igazán szerepet, hiszen a fájó emlékek és a szerelem közötti döntés meglehetősen nehéz. A harc megkezdődik, így a sokáig dédelgetett álmok, a szürke hétköznapokból való kitörés reménytelenné válik. Szereplők és rendezés: A rendező az a Burr Steers, aki a már említett Megint 17 című filmet, illetve a Nancy ül a fűben, sorozatot jegyzi. Nyilván nem ez a film lesz karrierje csúcsa, de közel sem olyan tragikus a helyzet, mint ahogy a kritikusok többsége emlegeti. Főszerepben az a Zac Efron, akinek az effajta drámák segítségével lehetne kibontakozni abból a skatulyából, amelyet az évek során sikerült maga köré építenie. Szépen lassan talán ez össze is jöhet, de még várni kell a nagy áttörésre. Charlie Tahan (Sam St. Cloud) tehetségesnek ígérkezik, reméljük, nem kallódik el a könnyű drogokat kedvelő és rendszeres alkoholt fogyasztó ifjú színészpalánták között, ami jelenleg is nagy divatnak örvend. Kifejezetten össze illet a testvérpár, komolyan lehetett venni azt, amit játszottak. Amanda Crew (Tess Carroll) számomra jobban mutatott a Szextúrában, de ízlések és pofonok, kinek mi jön be. A zene egyébként elég tűrhető volt, a Snow Patrol, Run című száma tökéletesen alkalmas volt arra, hogyha más nem is fogott meg a filmben, erre tuti rákeresel.
Vélemény: Az előítéleteknek köszönhetően a végletekig rétegfilmről beszélünk. Van, aki megnézi, mert kíváncsi, van, aki megnézi, mert él-hal a főszereplőért és van, aki elvből nem nézi meg, pont azért, mert elzárkózik attól a lehetőségtől, hogy csatlakozzon a klubba. Én sem szeretnék csatlakozni, sőt, örültem volna ha nem kell végig nézni az olyan jeleneteket, amelyeket mézesmadzag gyanánt kívántak alkalmazni, lásd romantikus szál. Persze ha nem muszáj, én sem biztos hogy belevágtam volna, de meg nem bántam, maximum többet nem nézem meg. Ahogy a számok is mutatják, láttam már ennél elszomorítóbb Afron produkciót is. Mindenesetre, ha ő jól érzi így magát, folytassa csak ezt a stratégiát, maximum soha nem fogja visszahallani a kritikusoktól azt, hogy imádtam ezt a filmet. Képi világ: 5/10 |
| Módosítás dátuma: 2010. november 24. szerda, 21:46 |