
| Derült égből fasírt (2009) |
|
|
|
| 2009. október 10. szombat, 20:59 |
|
Égből pottyant mese volt....
Ezidáig még nem tudtam magam rávenni, hogy meglátogassak egy Digitális 3D-s vetítést, de a "Derült égből fasírt" előzetese nagy szerepet játszott abban, hogy végérvényesen elhatározzam ezen költséges szórakozás megfizetésének felmerülő gondolatát. Így hangulatilag felpaprikázva vártam a napot, az órát, a percet, a másodpercet, a pillanatot, hogy felém áramoljon a kaja eső, elérve hozzám megfoghatatlan képzeletként. Bár úgy látszik soraimból, mintha csak a képtechnológia miatt ültem volna be, a "Sony Pictures Animation" (Rém rom, Nagyon vadon, Vigyázz, kész, szörf!) negyedik alkotására, pedig a sztori kalandos lendülete úgyanúgy megnyert magának, mint az ezzel járó vizualitás. S mivel tájékozott ember hírében állok, utána olvastam a premier előtti szövegbuborékoknak, hogy átlássam a magyar fiatalság válaszát az őrületes gasztronómiai lavinára. S bizony nem kellett csalódnom: pár savanyú uborka kifejtette nem túl ésszerű, kötözködő gondolatvilágát, miszerint a film címe hülyeség, meg egyáltalában véve marhaság az egész mese, így ők nem hajlandók megtekinteni. Ezen lényegretörő vélemény áradatra nem sokat lehet mondani, csak talán annyit, hogy az animációs rajzfilmek között nehéz olyat találni, amelyben realistán, földhözragadt eseményeket ábrázolnak :P Ja, hogy szinte nincs is ilyen?! Akkor bocsi! :)
Amúgy ezt a debilnek tűnő sztorit, nem önön kútfőből találták ki az alkotók, hanem egy Judi és Ron Barrett által írt sikeres, azonos című gyermekkönyv szolgált alapanyagként a főfogásukhoz. A tálalás pedig majdnemhogy első osztályú, de előbb következzen az étlap (vagyis a történet): Flint, a szeleburdi feltaláló, gyerekkora óta gyártja a hasztalan masinákat, és gépeket, amik inkább bajt okoztak, mintsem jót. Emiatt nem is tartják normálisnak a környékbeliek, illetve az apja is inkább azt szeretné, ha beszállna csali boltjuk elvezetésébe. Flint azonban nem adja fel régóta dédelgetett álmát, ami abból áll, hogy híres feltaláló lesz, így megépít egy ételt gyártó szerkezetet, ami a levegő páratartalmából nyeri ki a különböző fogásokat. Persze ez még csak elméleti síkon müködik, ezért Flint rászánja magát arra, hogy gyakorlatba ültesse át megépített teóriáját. Majd (a nem várt káosz után) flamó zuhatag árasztja el az eddig csak szardíniát evő népességet, hogy aztán rendelések sokasága érkezzen el (a nemzeti hősként ünnepelt) Flinthez. Ám a kezdeti adagok nagyobb kiszerelésben érkeznek, és elszabadul az élelmiszer invázió..... Az animáció elég gyermekdednek, egyszerűnek látszódhat, pedig a ránctalan arcú, bambi szemű figurák nagyon részletesek, nem beszélve a táj sokszínűségéről, vagy a kaják életszerű tulajdonságairól. Igazán érezhető a belévetett hosszas munka, a kidolgozottság, a képek energikusága. Mondjuk a viccesnek szánt jelenetek nem mindig érik el hatásukat, de azért még így se panaszkodhatunk, hisz így is akad min röhögnünk a befejezésig. Ilyen például Flint apjának, bozontos szemöldökéből előtünő szeme, a függönyre festett lenyomat szkenner, vagy a fagyigolyózásos házbetörés, ahol brutális lövésekkel teritik le a bent lakókat. (Mondjuk a "Mr T." által megszólaltató afroamerikai rendőr se épelméjű :P Szóval sokat röhögtem mindegyiken :) A "Pixar" műalkotásaitól messze van ugyan, de a "Sony" eddigi műveihez képest nagyon pazar lett. A filmvége felé olyan mennyiségben ömlik a menüsor, hogy.....HÚÚÚÚÚ! S akkor még ehhez hozzájön a Digitális 3D is, amitől nem voltam igazán elalélva, ámbár néhány helyen kifejtette igazi erejét. Az a baj ennél a technikánál, hogy tényleg szuper, meg karaj, de csak akkor ha teljes alakban látható valami. Szóval ha csak részletet látunk valamiből, annak már nincs olyan "vááúúú" érzete, mint ha egészében látnánk..... Lényegében azért teljesen nyilvánvaló, hogy sokkal élvezetesebb a szemcsis (van ilyen szó, vagy csak én modernizálok?) változat, mintha simán, semmi plusz nélkül csodáltam volna, ám érdemes elgondolkodni, hogy megéri e többet fizetni, ezen egyszeri látvány okán. Számomra most megérte, de inkább különleges filmekre kéne hanyagolni ezt a lehetőséget (pl: Fel!, Avatar stb.).
Végezetül: Aranyos, szerethető, észbontó kivitelezést láttam, némi halászos tanulsággal XD Az állítólagos felnőtthumorra utaló jeleket nem nagyon találtam (mint azt sokan állítják), de nekem pont így tetszett, hisz a gyerekhumor se mondható színvonaltalannak, vagy élvezhetetlennek, hisz a jellemzésük csak abban különbözik, hogy a poénoknak nincs különösebb kötödése egy-egy közéleti információhoz, illetve hátsógondolathoz. Mind egyértelmű, és nem sért meg senkit, tehát hétköznapian normális, így a gyermek minden viccet érteni fog :) S ez egy igazi pozitívum! Bátran ajánlom bárkinek, aki szereti a meséket, és az abszurd történeteket. Táplálék a szemnek, eleség a fiatalkori énünknek :)
|
| Módosítás dátuma: 2009. október 10. szombat, 23:56 |