FSMH.HU

Lonesome Jim

Meglepetés film, péntek estére amikor csak a szájbakúrt idióta sorozatok mennek, mindegyik adón és akkor találsz egy ilyet az m1en. Ráadásul olyan szereplőkkel, mint Casey Affleck és Liv Tyler, de ez kevés, mert ami elsőre eszembe jut a filmről az az, hogy: üres.



Na nézzük akkor mi is az ami adott. Jim (Casey) hazatér a szüleihez Indianába, azért, mert elfogyott a kesse. Amolyan önző fajta és lelejmolja muterékat. De alapból csak azért megy haza, mert ez a legeslegutolsó lehetőség ha bárhogy megoldhatná a gondjait messzire elkerülné az otthonát. Namindegy a lényeg, hogy hazatér és hót ugyanolyan minden ahogy volt. Már ez kiborítja, sőt alapból full depressziós, de azt igazán nem értjük, hogy miért, mert nem
mutatnak rá okot, csak annyi így halványan, hogy szar az élete, mint sok más embernek és hello. Aztán megismerkedik Anikával (Liv) és történik még pár dolog meg poénok is akadnak, amiken lehet picit nevetni, de semmi igazából, mert drámának nem hat jól semmilyen az egész, pont egy olyan estére való amikor nem megy semmi a tvben akkor meg tudod nézni és ennyi.

Szóval jó, dráma ezért lehangolt dolgok, kamaszbajszos és szakállas Jimmy ami valami eszméletlen röhejesen áll neki, a drogok sem maradhatnak ki ha már önmarcangolásról beszélünk. Öngyilkossági kísérlet meg ilyenek (most jövök rá, hogy azért van történés). De nagyon lassú a tempója és semmi feszítettség vagy valamilyen érzelmi hatása nincs a filmnek. Iszonyat gyenge lábakon áll. Steve Buscemi volt a rendező amit még akár jónak is vélhettem az elején, de ez nem az. Maradjon inkább a színészetnél. Ill. itt most eléggé mellé lőtt ez a lényeg. Vannak benne szép fényképezések egy pár darab nem sok,
de az a baj, hogy eszméletlen klisés. Egy rész van ami azt mondom, hogy húzott a pontszámon felfelé, az pedig az amikor a kedvenc íróiról mesél a csajnak (Tylernek) Jim, mert az egyben vicces és érdekes rész is, az nekem tök bejött, mert amúgy lényegtelen, de mégis majd később is lesz rá utalás ami már nem annyira kreatív, de elmegy.


A zene, hát mit is mondjak, nem volt a film erőssége. Próbálnak  valami erőltetett szomorú zenét alátenni a jelenetnek, van hogy betalál van hogy nem olyan, mint a tippmix. Néha szerencséd van.

A vége meg a slusszpoén, hogy hót nagy dráma és úgy kéne vége lennie ahogy, erre inkább azt mondják ha már végig ilyen szomorú volt a film a vége csak-csak legyen happy end. Persze, világos. Pedig már tényleg azt hittem, hogy akkor a végét is úgy zárják ahogy kell és szomorkodhat mindenki, de nem. Pedig akkor talán hiteles lett volna, de így mindent elvesztett.

Összegzés: Fesztelen dráma, ezt tudom rá mondani, szóval olyan értelemben, hogy egy darab feszültság vagy bizonytalanság nincs benned, tudod, hogy mi lesz, tudod, hogy gáz lesz és tudod, hogy depresszíven fog úgyis elsülni. A szereplők pedig nem tudták megmenteni a filmet. Sőt Casey Afflecknek inkább az árulós szerep jobban megy a Jesse Jamesben, mert ez nem volt neki való. 5/10, mert végülis nem bántam meg, de nem hinném, hogy újranézném. Erre az estére elment, semmi extra, de ha jó drámát akartok ezt inkább kerüljétek.