FSMH.HU

Darren Aronofsky neve a film művészet egyik legegyedibb jelenkori alakja. Egyedi látásmódja és nagy filmes ismeretei használatával olyan filmeket alkotott, ami a szakmában bevállalós, hiszen nem tömegeket akar megérinteni, kis költségvetéssel dolgozik, de ez az ami igazán kúlt rendezővé tesz már most. Ám jelen filmnél nagyobb költségvetést kapott, de még sem változott stílusa. A Forrás című filmje is egyedi, új gondolatokat mutat be és új látásmódot.

A film főszereplője Tom (Hugh Jackman) állat kísérleteket folytat a rák ellenszerének a megtaláláshoz. Mivel feleségének Izy-nek (Raichel Weisz) agydaganata van. A film az ő vívódásukról, szerelmükről, a halál elfogadásáról szól. Ám a történet sokkal bonyolultabb. Hiszen ezt a történetet 3 idősíkban meséli el a rendező, eltérő még is hasonló módon. A szereplők mind a három idősíkban adottak, de mindenhol más szerepet töltenek be. A fő szál a jelenkorban játszódik. A második a múltban, ami a nő látásmódját mutatja be. A harmadik pedig feltételezhetően a jövőben, az űrben játszódik ahol Tom lelki vetületét láthatjuk. A 3 szál nagyon összetett és következetes.

Az első pillanatokban nem is ismerhető fel a rendező stílusa, hiszen bár a zenét ismét rendkívül jól használja fel, még sem látunk klip szerű jeleneteket. Teljesen eltérőt mutat be az eddigi munkáihoz képest. De a stílusa lassacskán előtűnik szinte mindenhol. Drámai érzéke a filmben folyamatosan érzékelhető, tudja mi az a hatás, ami ahhoz kell, hogy a néző együtt érezzen a főszereplővel. A klipszerű vágást felváltotta, a gyors tempó, mert bár egy drámáról beszélünk a film így is folyamatosan feszes és ez leginkább a film hatásvadász jövőbeli képeinek és a zenei aláfestésnek tudható be.

A forrás teljesen CGI nélkül készült, tehát nem használtak számítógépes grafikát. A gyönyörű látványt, amit az űrben látunk teljes mértékben, valós időben vettek fel. A csodás hátteret pedig kémiai reakciók felnagyításával és annak felvételével készültek el. Ez is egy régalkalmazott technika, ami Darren Aronfoskyra jellemző, hiszen szereti a régi eszközöket, technikákat újra felhasználni.

A film külön érdeme Clint Mansell zseniális zenéje. A Rekviem egy álomért zenéje is nagyszerű volt, nem hiába, hogy még ma is nagyon sok trailernél használják a zene fő témáját. Ám most mindennél nagyobbat alkotott. Újra a Kronos Quartetel dolgozott együtt és a végeredmény csodálatos. Lassan kibontakozó zenéje néha szívbemarkoló néha pedig félelmet keltő. A film végén pedig halható zongora szám, a film letisztultságát fejezi ki ami felteszi az i-re a pontot.

Darren Aronofsky filmje nem aratott akkora közönségsikert, mint mára már kultikus filmnek jegyzet Rekviem egy Álomért. Ez leginkább a történet tömörsége miatt, hiszen nehezen érthető a sok szimbólum és utalás miatt. Ám megtekintése minden film szeretőnek ajánlott. Ha valaki valami újat szeretne látni, eddig nem látott technikával akkor ez az ő filmje. De a dráma rajongóknak is nyugodt szívvel tudom ajánlani.

Nem mindenki bukik az olyan akciófilmekre, amelyek minden perce meseszerű, teljességgel hihetetlen, ráadásul a számítógépes technikával készült részek is elveszik az ember kedvét. Pörgős kis akció, amolyan szuperhős jelleggel átitatott, halhatatlan Angelinával a középpontban. Mivel filmnézés előtt az esetek 99 százalékában nem olvasom el a film történetét, így mint mindig, csak annyit tudtam hogy egy véleményeket erősen megosztó darab, a sötét kémek világából.

Történet:

Evelyn A. Salt (Angelina Jolie) a CIA alkalmazottja, de egy szovjet disszidens felismeri benne az oroszok kémjét: azt állítja, hogy Salt alvó ügynök, aki évek óta arra vár, hogy feladatot kapjon igazi munkaadóitól, és most el is jött az ideje. Hamarosan az USA-ba látogat az orosz elnök, őt kell majd megölnie. Salt főnökei nem bíznak semmit a véletlenre: azonnal lecsapnának addigi emberükre, ám van egy baj vele: túl jól képezték ki. Az ügynök kicsúszik a gyűrűből, és elmenekül. Az egész CIA a nyomába veti magát, ő pedig a saját és a férje életét is kockáztatja, hogy bebizonyítsa: valaki más az áruló. Angelina Jolie végre visszatért és Philip Noyce rendezővel karöltve egy kirobbanó tempójú, vad, látványos akciófilmet készített. Jolie neve mellett Noyce-é is garancia a sikerre, hiszen ő az egyik legnagyobb név a kém- és akciófilmek készítői között: a Halálos nyugalom, a Férfias játékok, a Végveszélyben, A csontember és A csendes amerikai. A film egyik érdekessége, hogy a főszerepet eredetileg Tom Cruise-ra osztották. (by Filmindex)

Szereplők és rendezés:

Angelina Jolie minden bizonnyal megkereste a kenyérre valót, szóval ilyen szempontból nem érheti kritika, de ettől függetlenül kicsit sok az, hogy kb 8 évesen ez egész élete felfordulása után, egy tökéletes sebezhetetlen katona lesz belőle. Persze ez abszolút abszurd, de valljuk be, a háttér sztori akár hihető is, csak fantázia kérdése. Liev Schreiber az X-Men kezdetekben és az Ellenállókban is jól muzsikált, vagy gesztikulált, itt sem tolta rosszul, ennek ellenére számomra nem szimpatikus figura, tipikus negatív főhős. Phillip Noyce kicsit elmérte a hozzávalókat, mégpedig az akció kivitelezések, azok realisztikája az, ami kinevetteti, az amúgy korrekt akciófilm kezdeményezést. (azok a jelenetek, amit az sem hisz el, aki nagyon szeret hinni a mesékben. Ha egy szuperhős sztori lett volna, minden jelenet belefért volna, de ez csak egy kém, nem több, James Bond is kinevette volna.)

Vélemény:

Soha nem értettem azt, hogy egy kritikus azzal érvel egy film esetében, hogy nem hihető. A Batman vagy az Avatar talán az? Hát rohadtul nem, mégis a fellegekbe emelik. Ez az a pont ahol segg lesz a szájból, ugyanis a film alapvető tulajdonsága, legalábbis döntő többségben, hogy nem igaz, játszik a képzeletünkkel, érzéseinkkel, kedvünkkel vagy akár a szemünkkel, néha viszont a ló másik oldala a mérvadó, mint itt. Ha egy bizonyos ponton átesik a dolog és baromságok tömkelege árad elénk, a nevetés kap el minket a csodálkozás helyett. Ezen esetben is ez történt, rossz értelemben sikerült a hihetetlen jelzőt megjeleníteni, néhol pocsék cgi technikával. Ez a film számomra egy 6-ost ért, mert érdekes sztorija volt, a színészek sem teljesítettek szinten alul, viszont a szuperhős jelleg kicsit elvette a teljes körű átélhetőség lehetőségét. Nem baj, ha sok az akció, az sem baj, ha hihetetlen, de van olyan film, amibe nem lehet alkalmazni, mivel nem illik hozzá. A Szupercsapatban csak ezt láttuk, de ott elment ez a stílus, jó választás kérése az egész.

Exférj újratöltve, köszönjük magyar címfordítók, illetve forgalmazók. Már a cím is érezteti, hogy vicc az egész, amolyan nyári unaloműző mozi, másnapi emlékezetből törlődő, élménynek nem nevezhető, csoda.

Történet:

Milo (Gerard Butler) fejvadász. Felkutat és elkap bárkit, aki csupán azért fizette ki az óvadékát, hogy utána megszökhessen. Új munkája igazán felvillanyozza, mikor kiderül, hogy saját ex-feleségét kell fülön csípnie, Nicole-t (Jennifer Aniston), akivel azonban soha, semmi sem egyszerű. Az újságíró ex rábeszéli volt férjét, hogy adjon neki egérutat, mert épp egy eltussolt gyilkosság ügyében nyomoz. Mire Milo rájön, hogy átverték, addigra még jó párszor átverik, és még az sem nagyon vigasztalja, hogy néha ő is túljár egykori asszonykája eszén. És közben menekülniük kell a bérgyilkosok, korrupt zsaruk, gengszterek hada elől... méghozzá együtt. Jennifer Aniston most a sármos Gerard Butler (A csúf igazság, P.S. I love you, 300) oldalán parádézik a Mindenütt nő, és a Randiguru rendezőjének legújabb filmjében, mely egy fordulatokkal és poénokkal teli, igazi romantikus road-movie. (by Filmindex)

Szereplők és rendezés:

Andy Tennant tipikus blockbuster iparos szakember, aki felejthető, egyszer nézős komédiákkal keresi a kenyerét, mellesleg, ezt jól csinálja. Átlagos sztori, átlagos megvalósítás, de sajnos nem maradandó élmény. Gerard Butler hatalmas figura, nem csak a nők bálványa, sokak kedvelik egyedi és utánozhatatlan stílusa miatt (én is ide tartozom). Nyilván nem a legjobb filmje, de nem is a legrosszabb. Persze a csak akciófilmes vonal jobban elnyerte a tetszésemet, mint az ilyen gyengus próbálkozások, de egy ilyen filmben, bőven elég egy közepes teljesítmény. Jennifer Aniston, jó csaj, de… valahogy jobban járt volna, ha a Jóbarátok után visszavonul, és nem erőlteti azt, ami nem megy. Persze jól keres meg minden, dől a lé mert filmezés terén termékeny, de az a baj vele, hogy nem a minőség az elsődleges szempont számára. Lehetséges az is, hogy nem is birkózna meg egy komolyabb szereppel, ellenben a Jóbarátok Rachelje minőségi munka, tehát tudna, ha akarna…

Vélemény:

Próbál nevetni az ember, de nem tud, próbálja élvezni, de azt sem nagyon tudja. Na jó, volt 1,2 max 3 pont ahol nevettem egy kicsit, de semmi több. Ha nagyon nincs más, persze meg lehet nézni, de garantálom, hogy nem fogja senki újra nézni, mert elfelejti másnapra, hogy egyáltalán létezik még egy romantikus akció vígjáték. Számokban 4,5 fanoknak 5:), szóval nézhető, de kizárólag egyszer szánjátok rá az időt.