FSMH.HU

Ma volt szerencsém (bár inkább szerencsétlenségnek nevezném) megnézni a varázsdada újabb kalandjait.

A történet szerint a – rosszcsont – gyermekeit egyedül nevelő (a férje katona, fronton van), rengeteget dolgozó Isabel nyakába kapja még két unokatestvérét is, így végleg elszabadul a pokol. Ám mit ad Isten, másnap este betoppan Nanny „kis c, nagy P” McPhee (egy folyton böfögő madárral együtt).

A másik szálon a jujdegonosz Phil bácsi megpróbálja rávenni a nőt, hogy adja el a tanyát (hogy pontosan miért, arra nem jöttem rá). Sietnie kell, különben XY néni két behajtója kiszedi mindkét veséjét.

A gyerekek a varázsdada hatására hipphopp kibékülnek (elég hozzá pár fára mászó, szinkronúszó malac – na, itt már kapartam a falat). A Phil bácsi által elszöktetett malacokat is elkapják, amiknek az árából tovább tudják bérelni a traktort, ergo nem kell eladniuk a tanyát.

Minden verihepi, mikor is jön a frontról a levél, hogy a férj elesett a harcban. Hirtelen mindenki megomlik, kivéve Isabel középső gyermekét, aki „érzi a csontjaiban”, hogy nem halt meg az apja, így az unokatesóval (és Nannyvel) együtt felkerekednek Londonba, a nagybácsihoz, aki magas pozíciót tölt be a hadügynél. A férfi bizonyítékot kér, és arra a mondatra, hogy a kisfiú érzi a csontjaiban, hogy apja él, előbb majdnem dührohamot kap, aztán elérzékenyülve utánajár a dolgoknak. Kiderül, hogy apuka csak eltűnt, úgyhogy megint minden verihepi.

Míg ők kalandos útjukat járják, a lányok megpróbálják megakadályozni, hogy Phil bácsi reá tegye mancsát a házukra – sikertelenül. A megoldást egy bazi nagy világháborús bomba jelenti, amely épp az ő gabonaföldjükre esett, és bármikor felrobbanhat. A neves alkalomból szinte minden szereplő színre lép: a légibiztos, vagy ki pasas (aki még mielőtt a bombához ért volna, elájul), a két szőke behajtócsaj, hogy kitömjék a megbilicselt Phil bácsit, a srácok, Nannyvel, valamint Isabel idős boltos segítője.

A gyerekek sikeresen hatástalanítják a bombát, a gittevő madár, akkorát büfög, aminek a szelével learatják a gabonát, Nanny pedig elmegy. Az egész család rohan utána, mint állat, és ekkor feltűnik a színen a bekötözött karú veterán, nagy ölelkezés, unokatesók befogadása, és a film hepienddel véget ér.

Szereplők: Előtte egy szigorúan költői kérdés: Harry Potter-mániás, aki csinálta? Komolyan: a főszerepben Emma Thompson (Trelawney), Maggie Smith (McGalagony), mellékszerepben Ralph Fiennes (Voldemort), Rhys Ifans (Xeno Lovegood).

Mellettük Maggie Gyllenhall, Rhys Ifans, Asa Butterfield – és még sokan mások. :)

Vélemény: Hatalmas csalódás. Az egész filmet úgy összecsapták, ahogy van. Ide-oda kapkodnak csak, nincs egy egységes vonal, amin végigfut a történet, és nincs egy kiemelt szereplő sem, aki köré felépítik a cselekményt. Elvileg Nanny lenne az, de ő háttérbe szorul a gyerekek mellett, akiket maga mögé utasít a földért folyó harc. Az öt szabály megtanulása marha gyorsan ment, szinte nem is történt semmi, amivel elsajátíthatták volna.

A történet kiszámítható, és rémesen unalmas (komolyan gondolkodtam, hogy alszok… sötét volt, a hang meg nem hiszem, hogy zavart volna), hiába varázsol benne a dada, egyszerűen hiányzik belőle a varázs, ami a képernyő elé szegez. A viccesnek szánt jelenetek inkább ostobára sikeredtek, a böfögő madár pedig szánalmas volt.

Pozitívum:       1. az év legrosszabb filmjét már láttam, ennél csak jobb jöhet.

2. Ralph Fiennes. Nos, ő volt az egyetlen, aki elfeledtette velem, mennyire nagy rakás ratyi amit nézek. Az a pár perc, amikor szerepelt, kellemes felüdülés volt. Imádom, mint színészt, és pasinak sem utolsó *vigyorog*. Hiába, a fanyar arckifejezése, de főleg a szeme megigézett (már sokadszorra).