A Mese a cseresznyevirágokról című első epizódban megismerjük Takakit és barátját, Arakit, akik egyformán szeretik a könyveket, és akiket egyformán szeretnek gúnyolni a többi gyerek. Akkor is tartják egymással a kapcsolatot mobilon és e-mailen, amikor szüleikkel elköltöznek. Egy újabb költözés előtt Takaki meg akarja látogatni Arakit, de a vonatút végtelenül hosszúra nyúlik és ismeretlen állomásokon vezet át.
Az Űrhajósok címet viselő második részben magányos középiskolásként látjuk viszont Takakit a Tanegasima-szigeten, amint SMS-eket ír Arakinak, amiket aztán soha nem küld el, miközben egy magányos fiatal lány, Kanae - akinek elsuttogott monológjai szolgálnak narráció gyanánt arra készül, hogy szerelmet valljon a fiúnak.
A harmadik, mában játszódó epizód, amely a Másodpercenként 5 centiméter címet kapta, magányos szobákban és Tokió személytelen miliőjében játszódik. Takaki kiábrándult felnőtt, aki céltalanul bolyong a városban, és csodálkozva megtorpan, amikor egy ismerősnek látszó nő vele szemben keresztezi a vasúti síneket.
Az elmúlt néhány év során hazudtam, tekintet nélkül mindenre, csak azért, hogy elérjem az elérhetetlent. Mindezt az az e-mail váltotta ki. Anélkül, hogy értettem volna a dolog forrását, ahonnan ez a fenyegető gondolat útnak indult, tovább dolgoztam.
Amikor végre észrevettem, a szívem már keménnyé vált, ahogy fokozatosan elvesztette ifjúkori életerejét. Azon a bizonyos reggelen, amikor végre komolyan ráébredtem arra...
,hogy elvesztettem mindenem, ami szép volt, tudtam, ez az a pont, és otthagytam a vállalatot.
Tegnap volt egy álmom. Egy álmom, amelyet már rég láttam utoljára. Az álomban épp csak 13 évesek lettünk. Egy hatalmas pusztán voltunk, amelyet teljesen befedett a hó, a házak fényei mélyen belenyúltak, a távolba, vakító látvány volt. A frissen leesett hó vékony szőnyegén sétáltunk, de lábnyomokat nem hagytunk. És akkor... "Nem lenne csodás, ha jövőre is együtt nézhetnénk a cseresznyefa virágzást?" együtt, efelől semmi kétség, ezt hittük.