
| Narnia Krónikái összes, könyv, film, kritika |
|
|
|
| 2010. december 23. csütörtök, 19:27 |
|
A cikk megjelent a PirateClub Mozimagazinban: ITT OLVASHATOD Volt idő mikor a Harry Potter sikersorozatát egy lapon említették a Narnia Krónikáival. Ez az idő már elmúlt, és kevésnek bizonyult az, hogy C. S. Lewis hasonlóan nagyot alkotott, mint J. R. R. Tolkien. A hajnalvándor útja nem túl szerencsésen nyitott a pénztáraknál, így az a lehetőség is fennáll, hogy a negyedik rész már nem fog a mozivásznak babérjaira törni. Az író: Narnia történetét egy csodálatra méltó, mércével kifejezhetetlenül népszerű író C. S. Lewis vetette papírra. Az ő gyermeteg és rendkívüli képzelőerővel ellátott fantáziája hozta létre, ezt a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt igényes kikapcsolódást nyújtó könyvsorozatot. Clive Staples Lewis Belfastban született, Írországban, 1898-ban. 1963 novemberében hunyt el Angliában, Oxfordban. Édesanyját korán elveszíti, ezért rengeteg iskolát megjár, de tanulmányait kitűnő minősítéssel végzi. Közeli barátságot ápol J. R. R. Tolkiennel, a Gyűrűk ura trilógia alkotójával. Tanárként kereste a kenyérre valót, a diákok közkedvelt előadója volt. Számtalan kötete jelent meg (A szenvedés problémája, Keresztény vagyok!, Levelek Malcolmhoz), melyek elsősorban felnőtteknek szóltak, azonban szeretett gyermekeknek is írni, főleg fantasykat. Innen tűnt ki a Narnia krónikái is, mely a különböző fordításoknak köszönhetően, emberek millióihoz jutott el. Olyannyira sikeres volt hogy a modern kori gyermek-fantasy atyjaként tekintenek személyére.
A könyvsorozat: A könyvsorozat 7 kötetből áll:
A második világháború ideje alatt gyermekek kerülnek Lewisékhez. Felfigyel a tényre, hogy a londoni gyermekek fantáziája szegényes, ezért belevág az első kötetbe, de maga sem sejtette, hogy valaha 7 kötetig fog jutni. A Narnia szó jelentését tekintve békét jelent. A mesebeli világ megteremtése Aslan nevéhez fűződik, aki egy gyönyörű oroszlán. Csupán képzeletünk szab határt a csodákkal és nem mindennapi lényekkel tűzdelt történetben, ami felveszi a versenyt Tolkien vagy Rowling elképzelt dimenziójával. BBC filmsorozat: A disney nem az első a feldolgozások tekintetében. A BBC sem dicsekedhet ezzel a címmel, mivel egy rajzfilm már 1979-ben készült a mű alapján, egész pontosan az első kötet történéseit dolgozza fel, egy 95 perces egész estés rajzfilm formájában. Ezután következett a tv-s széria, mely az akkori technikai megoldásoktól eltekintve nem sikeredett annyira rosszul, mint azt most gondolnánk. Őt kifejezetten nagy sikereket ért el, melynek következtében több díjat is magáénak tudhatott. A sorozatot 3 fő részre lehet bontani, mely részek mindegyike egy évados volt, hat-hat résszel felszerelkezve. Rengeteg tévécsatorna vetítette, és attól függetlenül, hogy halvány emlékeim vannak róla, minden tiszteletemet megérdemli. A szereplők többsége nem futott be túl nagy karriert, de Warwick Davis a Harry Potterben is szerephez jutott. A filmek értékelése az IMDB alapján 7 pont környékén mozog, ami felvetheti a kérdést, az akkori technikával készült sorozat van olyan, mint a napjainkban 3D-ben forgó legújabb és legmodernebb feldolgozás? A kérdésre egyszerű a válasz, be kell szerezni, hisz megjelent dvd kiadásban is, aztán a megnézése után mindenki eldöntheti kinek melyik tudott többet nyújtani.
Remake adaptáció: Nyilvánvaló hogy a könyv szolgált a jelenleg is futó Disney féle feldolgozás alapjául, de biztos vagyok benne, hogy a stáb mélyebb betekintést tett a BBC-s változatba is. Nem egyetlen könyve, amely feldolgozásra került, Richard Attenborough 1993-as Árnyékország című filmjében, Lewis szerelmi életét filmesítette meg. Az életrajzi drámában Anthony Hopkins játszotta a főszerepet, magát az írót, a film pedig méltó emléket állít az elhunyt tiszteletére. 1994-ben Hopkins Befta díjat kapott a legjobb férfi alakításért, így a kritikusok is kifejezhették egyetértésüket a művel kapcsolatban. Nem mellékes az sem hogy több címre is jelölték a filmet, többek között Oscarra is. Az igazi ismertséget viszont a Narnia sorozat hozta meg, mely a fantasy kedvelők körében osztatlan sikert aratott. Ide sorolható vagyok jómagam is, így nehéz negatív szavakat intéznem a folyamathoz, mely körülzengte eme remek történet megfilmesítését. 1. rész: Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény könnyed meseként vonult be a történelembe és a kritikusok, párak kivételével pozitív szavakat intéztek hozzá. Szerethető szereplők, látványos és izgalmas megvalósítás valamint a már meglévő történet, ami mindenkiben felkelti az alvó oroszlánt, még ha nem is válik ez által, a kedvencek egyikévé. A ruhásszekrényen át, vezet az út Narnia felejthetetlen világába, ahol hőseink megannyi kaland és kihívás árán nyerik el mindenki szabadságát a jég fogságából. Andrew Adamson remekül adja el a sztorit (a Shrek után ez elvárható volt tőle) kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Ekkor még úgy tűnik, még ha nem is áll biztos lábakon, hogy ismét egy sorozat feltörekvésének lehetünk szemtanúi, mint amilyen a Gyűrűk ura volt. A bevételek alapján megkérdőjelezhetetlen volt a folytatás szükségszerűsége. A 2006-os Oscar-díj átadóról a legjobb smink és maszk díjával térhettek haza a készítők. 2. rész: Ugyan a kudarcnak közel sem nevezhető második rész után a kritikusok véleménye igencsak megoszlott. Sokan úgy gondolták, hogy a felemelkedés csakhamar vészesen lefelé ívelő hanyatlásnak indult. Persze a rajongók többsége jól szórakozott, de közel sem olyan lelkesedéssel, mint az első epizódnál. Hőseink egy év múlva visszatérnek második otthonukba, azonban meglepve tapasztalják, hogy ott közben 1300 év telt el, és kissé megváltoztak a dolgok. A céljuk az egykori dicső élet visszaállítása a birodalomban, mely küldetés során ismét számtalan kaland és lecke vár rájuk. Sajnálatos módon itt már a bevételek is azt tükrözik, hogy nem úgy sikerültek a dolgok, ahogy azt szerették, szerettük volna. Ezen a ponton válik kérdésessé a folytatás lehetősége. 3. rész: Sajnálatos módon a harmadik rész már a nyitóhétvégén gyengébben indított, mint az elődjei. Nagyon sokat nyom a latban annak a kérdése, hogy az összbevételek mit mutatnak az egyenlet végén. Ugyanis ezen múlik a folytatás, vagy esetlegesen a kudarc, ami a rajongók számára mindenképp nagy érvégés lenne. A ruhásszekrény a múlté, ezúttal egy festmény indítja a kalandok végtelen sorát, és ezúttal kicsit hajókázik a társaság. Természetesen a mesés elemek itt sem maradhatnak el, így a látvánnyal nem lehet különösebb problémánk. Michael Apted veszi át a stafétabotot Andrew Adamsontól, ő pedig csak produceri tevékenységeket lát el. A Fox bízik a sikerben, hisz szeretné az egész sorozatot vászonra vinni, a következő rész előkészületeinek már kezdetét is vették. A kettősség itt is fennáll, a kritikusok rendkívül megoszlottak, viszont a nézők szerint gyermetegsége szükséges ebben a pénzéhes filmes világban. A legnagyobb probléma jelenleg is az, hogy az alkotók nem tudják pontosan eldönteni, hogy mely korosztályt szeretnék elsősorban megérinteni. Vannak dolgok, amelyek egyértelműen a gyereknézőknek szólnak, viszont próbálnak az idősebb korosztályok felé is nyitni. Emiatt mindig is lesz egyfajta széthúzás, ami a kritikusok szemében okot adhat az elégedetlenségre.
Úgy gondolom, hogy aki rajong a fantasykért, azt semmiről nem kell meggyőzni, viszont aki nincs így ezzel, azok figyelmébe elsősorban a könyveket ajánlom. Célszerű megnézni a BBC-s változatot is, főleg azoknak, akik elítélik a mai cgi technológiát előnyben részesítő filmeket. Ezután mindenképp bele kell vetni magunkat korunk feldolgozásának, hisz attól függetlenül hogy megoszlanak a vélemények a minőségről, egyáltalán nem beszélhetünk minőségen aluli megvalósításokról. Emellett kellemes kikapcsolódást nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt, nemtől és vallástól eltekintve, bár a túlságosan vallásorientáltaknak lehetnek kisebb nagyobb nézeteltérései az íróval. |
| Módosítás dátuma: 2010. december 23. csütörtök, 19:36 |