
| Terhes társaság (Due Date) kritika |
|
|
|
| 2011. január 01. szombat, 19:08 |
|
A cikk megjelent a PirateClub Mozimagazinban: ITT OLVASHATOD Félre az előítéletekkel, ugyanis az első húsz perc senkit nem fog lenyűgözni, de ami utána jön, kárpótol minden addigi hiányosságért. A másnaposok rendezője ismét egy olyan vígjátékkal kényezteti a rekeszizmokat, ami után nehéz rosszat mondani mindenre, ami ezzel a filmmel kapcsolatos. Persze a színvonal nem az összehasonlításból ered (Másnaposok vs. Terhes társaság), magányosan is megállja a helyét a beteges road-movie, igényektől függően be is előzheti elődjét. Mégis van valami megmagyarázhatatlan hátsó gondolat, ami azon kattog, hogy mik a hasonlóságok és mivel jobb vagy rosszabb ez ez a film, mint a tavalyi év talán legjobb vígjátéka. Történet: Az ember életében az szülővé válás az egyik legmeghatározóbb nap. Főleg akkor, ha a haza vezető úton csatlakozik az örömapához egy kissé „másnapos” figura, aki hosszú távon elviselhetetlen. Részben kiegészítik, de nagy általánosságban taszítják egymást, aminek egy idő után súlyos, de mindenképp vicces következményei lesznek. Szól ez a film utazásról, kalandról, nevetésről, családról, és hőseink Férfi barátságáról. A kutya, a kutya pedig csak élvezi a bódító hatást, mint aranyos kiegészítő és színpadi kellék.
Szereplők és rendezés: Todd Phillips karrierje kezdetén próbálkozott betörni a piacra, kisebb-nagyobb sikerekkel, majd a Másnaposokkal a csúcsra járatta kis birodalmát, ezzel a filmmel pedig amolyan szinten tartást vélhetünk felfedezni munkásságában. A történeten kívül, ami szerintem kissé elcsépelt, mindent egy átlagosnál magasabb színvonalon próbál képviseltetni, ami remekül össze is jön. Persze csak az elsődleges érdem ami őt illeti, a többi mind a vele egy lapon említendő Zach Galifianakis-é, valamint a felülmúlhatatlan Robert Downey Jr.-é. Mást nem nagyon említenék, mert kettejük játéka az, ami miatt az a film, ami. Nem is értem hogy eddig, hogy nem jutott eszébe egy rendezőnek sem ezt a zseniális párost leültetni egy forgatókönyv elé és nyélbe ütni az üzletet. Egy rendkívül humoros és igényes „talán folytatást” sikerült a vászonra vinni (akarva akaratlanul annak tekinthetjük), ennek a nem mindennapi hármasnak, reméljük láthatjuk még őket együtt dolgozni. Vélemény: Nagyjából ki lehet mazsolázni milyen jellegű érzelmeket váltott ki belőlem a film. Kezdetben kicsit lassú, majdhogynem unalmas, majd akkor ritmusváltást eszközöl, hogy az ember nem győz kapaszkodni a karfába, nehogy valami baleset érje. A Két pasi - meg egy kicsi című sorozatra való utalás pedig még egy szintet dob a dolgon, ott már nagyon kell kapaszkodni. Kiforrott rendezői munka, hangulatos zene, magával ragadó látvány és csodálatos színészek. Valami hasonló recept alapján készülhet el egy jófajta road-movie, egy valóban nevettető vígjáték. Sajnálatos hogy az igényes vígjátékok piaca mostanában kihalt, de felemelő érzés az, hogy vannak, és lesznek hasonló típusú próbálkozások, melyek némi erőt adnak ahhoz, hogy néha még betévedjünk a szintén haldokló mozivásznak elé. Képi világ: 8/10 |
| Módosítás dátuma: 2011. január 01. szombat, 19:16 |