FSMH.HU

Egy kis Madarak itt, egy kis Átok ott...

Történet: A Solomon család egy majdnem-tragédiát követően nem sokkal egy elhagyatott kis városba, azon kívül is egy tanyára költözik. A ház hatalmas, és félelmetes, továbbá senki sem tudja, mi történt az előző lakókkal. Állítólag elköltöztek, persze kiderül, hogy mégsem. Na, szóval, beköltöznek, de már az első éjszaka furcsaságok történnek, amit csak Jess és Ben él át – továbbiakban is ők ketten a furcsa jelenségek vevői. Ahogy telnek-múlnak a napok, egyre durvább támadások érik őket… pontosabban csak a lányt (a kisfiúkkal mintha óvatosabbak lennének a szellemek), aki persze hiába fordul a szülőkhöz, ők elutasítóak vele szemben. Az egyetlen, aki segít, egy fiú, akivel össze kéne, hogy jöjjön, de nem teszi meg (csoda). A végén persze az anyuka is találkozik a kísértetekkel, és rájön, hogy lánya mindvégig igazat beszélt. De ekkor már rég nem a szellemektől kell félniük, az eddig segítőkész segédmunkás (Burwell) ugyanis bekattan, és megpróbálja megölni őket.

Rendezés és szereplők:
A filmet a Szem 1-2, valamint a Veszélyes Bangkokot is jegyző Pang testvérek rendezték.
Főbb szerepekben Kristen Stuart (Pánikszoba, Adventureland - Kalandpark, Alkonyat), Dylan McDermott (Ügyvédek, Ahol alvó kutyák hevernek, Amazon – az őserdő foglyai), Penelope Ann Miller (Carlito útja, Mindörökké Lulu, A pók hálójában) és John Corby (Miért éppen Alaszka?, Bazi nagy görög lagzi, Mindörökké Elvis), valamint Evan és Theodore Turner.

Vélemény:

A rendező fivérek nem bővelkedtek fantáziában, szinte az egész film kliséegyveleg lett:

Már az indítás sem semmi: egy anya, valamint két gyermeke menekül valami láthatatlan erő elől, ami aztán szépen elintézi mindegyiküket. In medias res. :D

2. Az ódon ház, ami akkora, hogy két család is simán elférne benne, és mily furcsa, még kísértetek is lakják. Természetesen titok lengi körül, valamint A TÖRTÉNET, amiben amúgy senki sem hisz.
3. A problémás tini esete is lerágott csont, itt éppen az alkoholos mámorban, öcsikéjével együtt elszenvedett baleset miatt tékozló, és szülei bizalmát teljesen elvesztő Jess az alany. Az sem meglepő, hogy Ben azóta egy szót sem szól (jó, ezt még megértem, tényleg borzalmas lehet egy kisfiúnak hasonlót átélni).

4. Pénztelenség miatti költözés, és a segítő, családtalan férfiban történő száz százalékos megbízás.

Jó, befejeztem, de tényleg gáz, hogy manapság ez a fő horror-téma. Mintha más nem is létezne… na, mindegy.

A történetvezetés egy darabig még okés, sőt, érdekes is (igaz az effektek, meg a hangok nem túl nagy szám, totál kiszámítható), a végét viszont hazavágták. A szellemekről pont a lényeg nem derül ki: mégis mit akarnak? Segítenek, vagy ártanak (habár még a legnagyobb jóindulattal sem lehetne segítségnek nevezni, amit művelnek)? Netán így próbálják felhívni a veszélyre a család figyelmét? Utóbbi inkább lehetséges, de könyörgöm, ha képesek fizikailag bántalmazni Jesst, miért nem írnak üzenetet, hogy: Vigyázz, mert XY veszélyes, vagy Tűnjetek innen, különben baj lesz, stb. Nem, ők csak a halálra rémisztgetéshez értenek. Ami egyáltalán nem tetszett az a Hitchcock-koppintás (Madarak) volt. A varjak még érthetőek, hisz termőföld, meg napraforgótábla, de miért kellett támadólag fellépniük? Pluszban a szellemek totál Átok-formán mozogtak és néztek ki. No comment.

A film címe sem derült ki számomra: Hírnökök. Mik voltak a hírnökök? A szellemek, vagy a madarak? Egyáltalán minek a hírnökei? Valószínűleg ez örök rejtély marad számomra…

A végjáték pedig egy vicc. A szellemek hirtelen jóakaróvá léptek elő (próbálták megmenteni Jess-t Burwell-től), aztán behúzták a sárba Burwell-t, aki azonban kinyúlt – úgy, hogy már totál elborította az iszap –, és elkapta Jess bokáját. Azt nem tudom, honnan látta, mit is kell megfognia, de jó, legyen. A slusszpoén, hogy a dulakodás közben vasvillával átszúrt (!) apa tök simán húzta vissza a lányát, ami egy súlyosan sérült emberhez képest irreális, na, mindegy (bár az anyuka segítsége is kellett, szóval annyira lehet mégsem volt jó bőrben). Azért az jó, hogy a mentőben meg kábé beszélni is alig tudott.

A szellemek természetesen a sikeres bosszútól kezdve békében nyugodtak, a Solomon család a farmon maradt, Ben pedig újra megszólalt – mily’ meglepő. Tiszta hepiend befejezés lett.

Nos, hogy némi pozitívum is álljon itt: amennyire féltem Kristentől (az Alkonyatban borzalmasan alakít, szerintem… bamba, kifejezéstelen, ugyanolyan arc, stb.), annyira kellemesen csalódtam benne. Játszott. Színesen, beleélve magát a szerepbe – a film kulcsmomentuma, mikor Jess remegve lerogy az ajtó előtt. Na, ez volt az a pillanat, amikor Kristen tehetségessé vált a szememben. De úgy az egész film alatt jól szerepelt.

A Bent játszó fiúcska is aranyos volt, tipikus kisded. :) Bár a folytonos mutogatásával már néha az agyamra ment – mentségére legyen mondva, hogy átmenetileg beszédképtelenné vált.

A felnőttek pedig végig mellékszereplői szinten alakítottak.

Összegzés: eléggé klisétenger-koppintás film, amit még a színészek játéka sem tudott igazán felhúzni, így adnék rá egy jóindulatú négyest.