FSMH.HU

A végtelenbe és tovább!!!

Annyira és még jobban tudok örülni annak, hogy még vannak a filmes iparban olyan óriások, akik megérdemlik a bezsebelt dollár milliókat egy-egy jól sikerült darabért. Gondolom mindenki kitalálta, hogy a pixar-ról beszélek, valamint az összes munkájukról. Hiszen minden egyes kezük alól kikerült remekmű megér egy misét, vagy akár egy egész templomot. Elmondhatják továbbá azt is magukról, hogy a folytatásaik, semmit nem veszítenek előző részeikhez képest, sőt, folyamatosan emelik a színvonalat, ha lehet ilyet mondani.

Történet:

Ahogy megszokhattuk, egy zseniálisan kidolgozott, mindenki által szerethető, kellőképp pörgős és figyelemfelkeltő sztorival találkozhatunk a trilógia 3. részében is. Nyilvánvalóan lehet ezt a remekbeszabott sztorit csavarni jobbra és balra, de nekik még ez is úgy sikerül, hogy panaszra semmi okunk nem lehet.

A már fiatal felnőtt Andy főiskolára megy, így játékai, köztük Woody és Buzz, aggódni kezdenek bizonytalan jövőjük miatt. Andy úgy dönt, Woodyt megtartja, a többi játékát pedig a padlásra rakja. Jesse szerint a játékoknak kezükbe kell venni az irányítást, s meggyőzi a többieket, hogy a Sunnyside Óvodába vegyék az irányt, ahol tudomásuk szerint mindenkivel játszanak. Összebarátkoznak az ottani játékokkal, köztük a megnyerő modorú Ken babával. Andy egykori kedvenceinek megtetszik az itteni új élet lehetősége, ám rövidesen tudomásukra jut, hogy volt gazdájuk keresi őket, így a szökés mellett döntenek. Nehezíti helyzetüket, hogy néhány új barátjuk közel sem olyan barátságos, mint hitték.

Szereplők és rendezés:

Szereplőink többnyire a régiek, mindössze annyival nő a stáb, amennyivel a történet továbbgördítéséhez szükségünk van. Lee Unkrich, aki eddigi pályafutása során, számtalan pixar remekmű vágójaként tündökölt, felkérést kapott, hogy ha van ideje, rendezze már meg a 3. részt. Rettenetesen jó döntés volt úgy gondolom, hiszen ha nem is volt rendezői tapasztalata, elég sok minden rá ragadhatott a vagdosás során, amit szerencsénkre kamatoztatni is tudott. Remekbeszabott mesével állunk szembe és akár hol is tartok az írásomban, nem tudok nagyon belekötni. A szinkronhangok a megszokottak, Tom Hanks-el az élen. A forgatókönyvet az a Michael Arndt írta, aki oscart kapott a család kicsi kincs forgatókönyvéért, szóval ebbe se nagyon tudunk belekötni. A film producerei John Lasseter és Darla K. Anderson, mindkettejük pixarban utazik, John pedig az első két rész rendezésével dicsekedhet. Van valami ördögi ebben a dologban, talán egy ördögi kör az egész, hiszen ha megnézzük, talán sikerük elsődleges oka az lehet, hogy cégen belül próbálnak meg stábot összeszedni, nem pedig a divatszemélyek után rohangálnak, akik hajlamosak egy-egy fatális hibába beleszaladni. Persze most betársult a disney is,, pontosabban újabban, de itt azért nem róluk kell beszélni.

Vélemény:

Nem tudnék egy olyan mesét sem mondani, amivel nem nyűgöztek le 100%-ig a srácok, így erre a darabra is megadnám a 100%-ot, ha senkinek nincs ellenére. Ennél többre nem vágyhat egy néző. Maximálisan kikapcsolja az embert és az első 5 perc után, magával ragadja. Nehezen találnék olyan momentumot, amibe egy iciri-picirit bele lehetne kötni, de abba se nagyon, csak úgy érzéssel. Ajánlom mindenki figyelmébe, legyen fiatal vagy öreg, lány vagy fiú, ez egy olyan mozi, amit legalább egyszer illik megnézni, de alkalom adtán minden nap ismételhetőJ.