FSMH.HU

Hajnali egykor meló után nincs is jobb időtöltés, mint megnézni egy viccesnek szánt filmet, hogy aztán a kedvemre szétszedjem a nyilvánosság előtt. Ezért nem is hagytam ki a Meet the Parents új részének, a Little Fockers tesztvetítését. Az eredmény lentebb.

A karácsonyi bullshit dömpingben a Meet the Parents még mindig egyértelmű nyugvópontnak számít. Ez az a film, amire beülhet az egész család anélkül, hogy kockáztatnák az ünnepekkor amúgy is instabil családi békét. Mindenki megkaphatja a maga Robert de Niróját vagy éppen Jessica Albáját. Tényleg nem lehet rajta igazán összeveszni.

Előbbi adja a manapság tőle elvárt jutalomjátékot, utóbbi meg élete kiemelkedően legidegesítőbb szerepét hozza. De vetkőzik, szóval végül is kit érdekel? A trailer rendezőjének üzenem, hogy meztelen nőt trailerből kihagyni, olyan mint fürdőkádban vasalni. Nem szabad. Ha még megvan az állása legközelebb erre biztos figyelni fog.

És ha már a gyatra trailerre tereltem a szót, szükséget érzek mindenkit megnyugtatni, hogy a két percbe sűrített paródia dömping valóban kimerül ennyiben. Ennél már csak akkor lehetett volna nagyobb az öröm, ha nem ennyire nyilvánvalóan takargatják vele az ötletlettelenségüket. Legközelebb.

A helyzet egyébként már csak azért is érdekes, mert a paródiák jelenléte nem olyan erős, hogy ez koncepciónak számítson. Hacsak nem tekintünk az egészre, mint önmaga paródiája, de ez már kicsit túl erős erre a filmre. Annál érdekesebb lehet az az elképzelés, hogy a szerepek felfoghatóak, mint a sztárok régi karaktereiknek paródiája. Sandlernek voltak már ikrei, Wilson mélyedt már el keleti tanokban, Robert de Niro meg pályája nagyjából minden jelentős karakterének grimaszából bedob valamit a közösbe. Jessica Albával kapcsolatban most álljék itt jótékony csönd.

De lehet, hogy mindezek az átfedések tényleg csak azért léteznek, mert semmi újat nem tudtak letenni az asztalra, szemérmetlenül, egy cipész szenvtelenségével rakosgatták össze a hozott anyagból a Little Fockerst.

De a hozott anyag sem bizonyult elégnek, ezeket is újra és újra kellett hasznosítani a teljes filmidő kitöltéséhez. Így lehet az, hogy minden tizedik percben valakire rányitják az ajtót, amint éppen smárol, rámásznak, vagy injekciót fecskendeznek az erekcióban lévő péniszébe. Aztán amikor ez sem elég, akkor jöhet A cápa, meg a Keresztapa, hogy csak összetámogassák a karácsonyi filmek családi bajnokát.

Én inkább Gulliver utazásaira várok, de arra nagyon.

p.s. az egyetlen jó poént a film vége után jön, szóval senki ne hagyja el a termet, amíg nem jön a credits! ;)